FANDOM


Aleister felkérésére megpróbálom összeszedni, amit Bocskai István államáról tudok. Nem volt könnyű feladat. Senki nem tudott semmit, senkit nem érdekelt, hogy mi történik itt, ezért személyesen kellett beutaznom. Meglepően udvariasak voltak velem, bár azt a lenvászon hosszúkabátos, mosolygós ork fiatalembert, aki „feltűnés nélkül” követett, csak ritkán tudtam lerázni. Összvissz háromszor két hét alatt. Sajnos a megvesztegetéses módszer nem működött, csak az „őszinte” érdeklődés és elismerés hangjaira nyíltak meg kissé. Tessék, ennyi mindent tudtam kihalászni a manuális nyilvántartásokból. Szeretném megköszönni KLM-nek a segítséget, akitől a BM lőfegyvergyártási tevékenységére nézve sikerült adatokat szereznem. Himilkó


Kelet Árnyai


Bocskai néven is ismert az egykori Magyar Köztársaság északkeleti részén kialakult önálló állam. Nevezik Metahumán-Paradicsomnak, Bocskaiországnak, Szabad Szabolcsországnak, de az Ámítások Földjének is.

Történelme hosszan és sokáig a Magyar Köztársasággal volt közös, annak szerves részét képezte, még az Ébredés utáni időkben is. Aztán 2038-tól ez az összefonódás egyre inkább fellazult, névlegessé vált, majd 2045. június 1-től ténylegesen is függetlenné vált, amikor az Országzászló téren akkori – és jelenlegi –vezetője, Bocskai István kikiáltotta függetlenségét.

De lássuk szép sorjában az idáig vezető okokat:

Szabolcs megye a XX. század során végig az ország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidéke volt, és nem volt ez másképp az új évezredben sem. A sovány, sívó homok nem nyújtott biztos megélhetést, ipar pedig sokáig egyáltalán nem létezett, ezért sokan vándoroltak el innen. Egyesek az ország más vidékeire, mások végleg elhagyták az országot, végállomásuk többnyire az USA vagy Kanada volt. Helyükre a Szabolcsnál is elmaradottabb, „keletibb” területekről, Romániából, Ukrajnából érkeztek többnyire magyar anyanyelvű bevándorlók, menekültek.

Az Európai Közösséghez való csatlakozás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem indult be a várva várt fejlődés. Az illegális, féllegális szemétbehozatal fokozottan érintette a térséget. Az ellenőrzésmentes áruforgalom miatt a közösségen belüli szemétlerakóhelyek jöhettek csak számításba, a kései csatlakozó csóró államok számára pedig ez egy könnyű pénzszerzési lehetőségnek számított. Eleinte – amíg a kenőpénzek utat találtak a Kijev és Moszkva bőrfoteljeiben terpeszkedő nadrágok zsebeihez – a szabolcsi lerakatok (Napkor, Penészlek, Kocsord) csak átmeneti tárolásra szolgáltak, a mocsok végső állomása az orosz északi flotta majaki, szeveromorszki, szevmorputyi atomtemetője és nukleáris fegyvereket leszerelő részlege volt. A sokszor hónapokig fizetetlen orosz fregattkapitányok sokáig hallgattak, cserébe a nekik lökött alamizsnáért, de az a fránya sajtó! Miután kibukott a balhé, lőttek a szeméttovábbításnak, és mivel a szerződést a magyar partner nem akarta felmondani, a hulladék helyben halmozódott föl. A legelőször lezárt, toxikussá nyilvánított terület Napkor környéke volt, Nyíregyházától keletre.

A 2014-ben megindult visszamocsarasodás felemásan érintette a vidéket. A folyóvölgyekben jelentősen felgyorsult a folyamat, ugyanakkor a Nyíri-homokhát erőteljes sivatagosodása is elkezdődött. A kényszeröntözések sóssá tették a földeket, amelyek művelésével fel kellett hagyni. Ugyanakkor tért nyert a vadon is. A műveletlenül hagyott földeket újra birtokba vette az erdő, akárcsak a mocsaras részeket, csak a homokbuckák állították meg terjedését. Ezzel egyidőben a Szamos, a Tisza és a Kraszna olyan mértékben szennyezetté vált, hogy már a közelükbe sem lehetett menni védőfelszerelés nélkül. Ebben nem csak a magyar telepeknek, hanem a romániai – többnyire ausztrál érdekeltségű – bányavállalatoknak, az Auromnak, az OCM-nek és társaiknak is komoly szerepük volt.

A goblinizáció a megyei lakosságot erősebben érintette, mint az ország más részeit. Talán az erősebb szennyezettség, talán a kissé eltérő kabar génállomány miatt. A honfoglalás korában a fekete-magyarok titokzatos csoportja élt e vidéken, akik mögött sokan a kabarokat sejtik. A Zöld Uralom gazdasági csődje a gyenge helyi ipart is leamortizálta, a helybeliek nagy részét elvándorlásra késztette, de helyüket pótolták a Románia, Ukrajna és Szlovákia fajtörvényei elől menekülő metahumánok, többnyire Trollok és Orkok. Az infrastruktúra fenntartására azonban egyre kevesebb pénz jutott. Egyesek pereket indítottak – egész Magyarországra igaz volt ez, mint tudjuk –, hogy az Európa Bíróság kényszerítse ki a Magyar Államtól a ratifikált természetes és épített környezet védelmére vonatkozó rendeletek végrehajtását, illetve az irányelveknek megfelelő jogszabályok megalkotását, de az ítéleteket nem hajtották végre, nem volt miből. Maradt minden úgy, ahogy volt.

A helybeli lakosság a központi kormányzattal először a turulista uralom idején került összetűzésbe, annak faji megkülönböztető jellege miatt. A rendszer megdöntésében nem kis szerepet játszottak a Kiss János és Mészáros Zsolt – mindketten trollok – vezette csapatok, amelyeket az ukrán és román kormány is pénzelt eleinte.

Az ezt követő uralom alatt a helyzet konszolidálódott, és néhány üzemben a gyártófolyamatok is beindultak, így újra kezdett termelni a Taurus, a MOM és az Alkaloida is. Elkezdődött a lassú gyarapodás, ám a remény néhány év múlva szertefoszlott, amikor a saját belső feszítőerő által hajtott iszlám támadást intézett Magyarország ellen. Nem Magyarország volt a cél, mint tudjuk, de útba esett. A Moszlim Invázió harcosainak nagy része nem arab volt, hanem bosnyák, albán, pomák és török. Az egész modern népvándorlás az Arab-félszigetről indult. Az ottani lakosok nem hódítani akartak, hanem egyszerűen csak életben maradni. Törökország nem fogadta be őket, így a menekültek fegyverrel törtek utat maguknak. Az összecsapások kezdetén mindenki a modern és erős török hadsereg győzelmét jósolta. De nem így történt. Sokan próbáltak már választ találni erre, a kurdok lázadásától Görögország törökellenes magatartásáig sok oka lehetett a török kudarcnak, de a lényeg: az arabok megszállták Anatóliát, a törökök pedig megindultak részint a Kaukázus, részint Európa felé. Elsöpörték a törökellenes Bulgáriát, Görögország azonban brit és francia segítséggel ellenállt. Bulgária déli és keleti része ekkor már pomák volt (mohamedán délszláv, macedón, bolgár anyanyelvvel). Ezek a tömegek indultak meg bosnyák, török és kis számban arab hitsorosaik segítségével észak-északnyugatra, Szerbia, Románia, majd később a Duna-medence ellen. A háború ekkor kezdett vallási jelleget ölteni, a konyai imám csak ezt követően hirdetett dzsihádot. Rumélia igazhitűjei csak ekkor kaptak támogatást Ázsiából, ahol a forrongó muszlim világ lassan már kezdett megnyugodni.

Szabolcs megye lakosai jelentős részt vállaltak a harcokban. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint hogy külön Szabolcs Vezér hadtestet hoztak létre a romániai fronton, így alakult meg az I. és II. Magyar; valamint a Szabolcs Vezér hadtest, ez utóbbi a megye trolljaiból, orkjaiból, kis részben egyéb lakosaiból lett toborozva. A Dés–Nyírőhegyi ütközet után a Szövetséges Vezérkar a hadtestnek, mely a hatnapos ütközetben élőereje 70%-át elveszítette, de tartotta magaslati pozícióit a nehéztüzérségi tűzben és a Palesztín Gárdahadsereg ismétlődő rohamai ellenében is úgy, hogy az utolsó két napon már muníciójuk sem volt, kollektíven a Dicsőség Lobogóját adományozta, mely ma is a Nyíregyházi Elnöki Palota féltve őrzött kincse. Állítólag mágikus fókuszpont, és adományozása nem kizárólag elismerés volt, hanem egy távolabbi terv része. Érdekes mindenesetre, hogy a Fű ébredése nem érintette a Tiszántúli alföld szerves részét képező Szabolcsot, ott a homok, a mocsár, a vadon és a toxikus mezők maradtak az urak.

A Társasági Tanáccsal kötött szerződés elhozta a békét, és egyben biztos bevételi forrástól fosztotta meg az egyre inkább a katonáskodást főfoglalkozásnak tekintő szabolcsiakat. Bocskai István ekkor ezredes volt a Szabolcs Vezér hadtestben. Mindenesetre a Tanácsot nem érdekelte Kelet-Magyarország, ezért a hadtest túlélői zsoldosként keresték kenyerüket a kibontakozó lengyel–orosz, ukrán, majd ukrán–orosz és ukrán–nomád háborúkban. Bármily hihetetlen is, de az ezredparancsnokok jelentős összegekhez jutottak e szerződések révén. Az egyszerű katonák persze nem gazdagodtak meg, de családjaiknak sem kellett az éhhaláltól tartaniuk.

A központi kormányzatot nem érdekelte Kelet, a katonai vezetők pedig egyre inkább vérszemet kaptak és teljes önállóságot akartak, ezért az ezredesek közül a legnagyobb hatalomra szert tevő Bocskai István 2045-ben kikiáltotta a Szabad Szabolcsországot, ami minden magyar otthona, és magára vállalta az Újraegyesítést, a multik megrendszabályozását, egy igazságos társadalom megteremtését.

Nem szokás komolyan venni Bocskait, de a tény, hogy állama talpon tudott maradni, sőt terjeszkedni is tudott, mindenképp elgondolkodtató.

Az új államban Bocskai és tanácsadója, Kalenyák Gábor, megszervezték a közösségi munkát, a termelést, és sikerült egységbe kovácsolniuk a lakosságot, amely bevándorlókkal pótolta a zsoldosszerződésekkel vállalt kötelezettségek teljesítése közbeni nem lebecsülendő vérveszteséget.

2047-ben Szabolcs beavatkozott az Erdélyi Köztársaság és a belőle kivált Kárpáti grófság közötti polgárháborúba, amely darabjaira szakította az erdélyi területeket.

2048-ban a Ruszin Karpatszkaja kinyilvánította függetlenségét Ukrajna maradványaitól, amelynek elég gondja volt a nomádokkal, kozákokkal és a krími paraseregekkel a Donyec-medence gazdag érclelőhelyei feletti uralomért, ezért tényleges köztársasági csapatokat nem küldött, de Bocskait felbérelte egy támadásra. Bocskai rá is támadt Karpatszkajára, és sikerült elfoglalnia Kárpátalja síkvidéki részének nagy hányadát 2048 augusztusának első hetében. Ezt követően azonban a ruszinok ellentámadásra indultak a huszti síkon, és csak komoly véráldozattal sikerült őket megállítani. De ekkor új veszéllyel kellett szembenézni mindkét hadbanállónaka. Az újbolgár–török törzsszövetség a délorosz sztyeppén nyugatra sodródott, és mivel a Moldvát uraló újkun törzsek túl erősek voltak, északon pedig az Ukrán állam zárta le az utat, ezért Karpatszkajára törtek. Bocskai tárgyalásokba kezdett ellenfelével, és 2048. szeptember 17-én megkötötték az Ilosvai Egyezményt, egyrészről Bocskai, másrészről a Gorgán testvérek, Andrej és Dmitrij, akikről sokan úgy tartják, hogy valójában felébredt lények, és ők Karpatszkaja urai. Egyéb vélemények szerint Karpatszkaja igazi urai mások, a Gorgánok csak az ő bábjaik. Tény, hogy az Uzsoki, Vereckei és tatárhágói csatában a szabolcsi–ruszin seregek megállították a nomádokat, aztán a visszavonulókat Turkánál körülzárták és szinte teljesen megsemmisítették.

Ettől kezdve békés, szinte baráti kapcsolatok fűzik össze Karpatszkaját Szabolccsal, és ettől kezdve tűntek fel a szabolcsi csapatok között a Fizikai Adeptusokfizikai adeptusok is.

2050-től kezdődött meg a Kelet-Nyugat Sztráda Rt. (EWHiCo Ltd.) által kivitelezett sztrádaépítés, amely Budapesten keresztül kötötte, köti össze a donyeci ércmezők és a Transzurál nyersanyagait a nyugat termékeivel. A sztráda 2055-re készült el, a nagyobb forgalom mostanában indult meg rajta. Időközben, 2053-ban Szabolcs megszállta a Magyar Köztársaság nomádok lakta néhány négyzetkilométeres részét, amely a sztráda nyomvonalában feküdt. Bocskai csapatait néhány multi által pénzelt zsoldoscsapat is támogatta a rövid összecsapásban, amely kompromisszumos békével zárult. Bocskai megszerezte a sztráda Polgár és Nagycserkesz közötti szakaszának ellenőrzését, cserébe azonban átengedi a Magyar Köztársaság célszállítmányait területén, sőt kíséretet is biztosít számukra. Ezen túlmenően a Verecke felé és onnan Turánia felé vándorló nomád nemzetségeket egy biztonsági sávon keresztül átengedi Szabolcson.

2054-ben Bocskai megpróbálta megszállni Polgárt és környékét, de a Társasági Tanács ezt már nem tűrte, és az általuk bérelt, névlegesen a Magyar Köztársaság zászlói alatt harcoló csapatok megvédték Polgárt, sőt Bocskai elveszítette a Tiszától nyugatra eső területeit. A konfliktust elsimították a simabeszédű céges diplomaták.

Ezt követően Bocskai hadserege az erdélyi államok újabb konfliktusába avatkozott bele, és megszállta a 19-es Román Kiemelt Főút (kétsávos) Nagykároly környéki szakaszát, elragadva azt a fajgyűlölő Szilágysomlyói Államtól. A Szatmárnémeti Államtól nem sikerült elragadni a 19-est, de néhány km2 területnyereséget itt is elért. A román piacon érdekelt cégek ezt a terjeszkedést elismerték, de csak azzal a feltétellel, ha Bocskai csatlakozik az Erdélyi Államszövetséghez, a történelmi múltra hivatkozva. Ebbe Bocskai belement, és mint többször is nyilatkozta, ezzel a Román Állam bomlását igyekszik felgyorsítani. Tulajdonképpen az üzemeltető cégek jobban járnak Bocskaival, aki szavatolni tudja a sztráda biztonságát, és mindezt igen olcsón.

Bocskai támogatja a nemzeti királyság híveit, maga is annak vallja magát. A köztársasági államformát addig kívánja fenntartani – saját állítása szerint –, míg egy jogos trónigénylő fel nem lép. Magát e címre méltatlannak tartja, az Egri Konzílium 2055. februári felkérését, hogy legyen ő a királyjelölt, és követelje vissza a jelenlegi Látszatmagyarországtól a koronát, szintén emiatt utasította vissza.

Ettől függetlenül a környező magyarországi vidékek, főleg Borsod metái között igen nagy respektusa van a troll hadúrnak, és jók a kapcsolatai a Lengyel Köztársasággal is.

A JelenSzerkesztés

Szabolcs településhálózatát rendkívül szétzilálta az Ébredés. Számtalan ősi település néptelenedett el a mérgezett folyók, a toxikus zónák, a sivatag, a vadon és a mocsár miatt. Az egyetlen városi település Nyíregyháza, valamivel több mint 150.000 lakossal, ezenkívül nagyjából 50 lakott helyiség létezik még, mindegyik egy afféle mezőgazdasági, ipari kolónia, amely a termelő munkamegosztás eltérő feladatait látja el. Földet művelnek, a gyárakban dolgoznak, és teszik, amit Bocskai a rádión keresztül üzen nekik. Hisznek neki és bíznak benne, olyan mértékben, hogy az szinte elképzelhetetlen. Nem egykönnyen megvesztegethetőek az itteniek, mivel számukra fontos dolog a közösség, amely megvédi őket és gondoskodik utódaikról is. Ez különösen a vidéki kolóniákra érvényes, melyeknek tagjai a savanyú földeken küzdenek a sovány termésért, a létükért, vagy a kitelepített üzemegységben dolgoznak, miközben a férfiak nagy része idegenben szolgál zsoldosként. A megtermelt javak közösek, de azt arányosan újra elosztják a dolgozók között, így nem ritka, ha egy eldugott kis falu érdeklődő lakója helyi áramfejlesztő mikrotelepet vásárol – bár ezt inkább maguk fabrikálják –, és egy régi, ütött-kopott géppel bolyong szabadidejében a MATRIX-ban, melyet az állampolgárok felé a Bélteky Művek szolgáltat. Ezt komoly állami dotáció segíti, így a polgároknak minimális térítést kell csupán fizetniük, melynek inkább csak regisztrációs jelentősége van. Erről állítólag nem vezetnek nyilvántartást. Televízió és rádióadás van, de csak a helyi televízió fogható tisztán. Talán nem véletlenül. A tudás veszélyes dolog lehet, ezért tartják nyilván a MATRIX-előfizetőket is, hogy könnyebben ellenőrizhessék őket. Az egész MATRIX-ot letiltani valóban reménytelen dolog lett volna, hisz akkor illegálisan férnek hozzá az érdeklődők, így viszont legálisan és ellenőrizhetően.

A városi, nyíregyházi népesség is többnyire az üzemekben dolgozik vagy a hadseregben teljesít szolgálatot. A boltok, a tömegközlekedés és a közüzemek is állami tulajdonban vannak, ezek is sok embernek adnak munkát. A szabolcsiak jellegzetessége, hogy mindent megbütykölnek, megreparálnak, használhatóvá tesznek, ami – hála a csereszabatos rendszereknek – néha egész elképesztő eredményre vezet. Az orkok különösek ügyesek ebben a „tudományban”. Munka után az italkiméréseket keresik fel, esetleg a Szabolcsi Futball Kupa meccseire látogatnak ki. A Liga négytagú: a Spartacus, a Kertváros, a Csattogó Agyarak és a Dicsőség Lobogója csapatai mérkőznek meg körmérkőzéses rendszerben. Állítólag jövőre hattagúvá bővül a liga; a Kárpátaljai Buran Uzshorod és a Viki Vikó Pobeda is beszáll a küzdelembe.

Nyíregyháza arculatán komoly nyomot hagyott a kivándorlás. Egész háztömbök maradtak lakatlanul. Ez az időszak a bandák fénykora volt, akik az egész városban jelen voltak. A függetlenség e téren is jelentős változást hozott. Az emberek érezték, hogy számítanak, hogy fontosak. Nem létezett tovább társadalmi kivetettség, és ez a bandák önfelszámolódásához vezetett. A néhány kitartó antiszociális személy a bujtosi úti Fegyház és Börtönbe került rövid időn belül. Ettől függetlenül időről-időre kitermelődik az a deviáns réteg, amelynek céljai rendkívül kuszák. Árnyvadászoknak nevezik őket itt is. Titokban léteznek, sokuknak fedőfoglalkozása is van, és napi nyolc órában valamelyik üzemben dolgoznak.

A város összképét még ma is a XX. század első felében emelt épületek határozzák meg a Belvárosban és a Hímesben. Az Érkert és az Örökösföld a XX. század második felében épült lakótelepek, melyeket csak részben újítottak fel. A Kertváros, Borbánya, Oros, Kőlapos és Sóstóhegy családi házakból áll. Az ipari telepek és üzemek a Repülőtér környékén, a Malomkertben, Mínókertben, Oroson és Borbányán állnak. A hatalmi elit Sóstóhegyen él, errefelé még modernebb villákat is láthat a szemlélődő.

A Tünde utcai pusztulat egykori gyártelepekből áll. Az ipar elhalásával a XXI. század elején ez a városrész is egyre üresebbé vált, a bandák, törvényenkívüliek és a telepek őrei közötti folyamatos konfliktusok színtere lett. Aztán a gépsorokat vagy leszerelték és elszállították, vagy teljesen leamortizálódtak. A talaj erősen szennyezett, az egykor itt telephelyet üzemeltető cégek a költségleszorítás elvétől vezérelve és kényszerétől hajtva rengeteg mocskot hagytak itt. Az üres csarnokok ma is menedékül szolgálnak néhány Magyarországon körözött személynek, akik akcióik után ide térnek vissza. Mindezt Bocskai és hadserege egy elegáns vállrándítással „nem veszi észre”. Az egykori Síküveggyár telephelyén, a Mohács utcában, a portásfülkét átalakíttatta egy veterán árnyvadász, Feri, és állami engedélyt szerzett, hogy vendéglátóipari egységként üzemeltethesse. Egy „ízléses” műanyagtábla hirdeti is mindezt a bejárat fölött, mely szerint az egység neve: 231-es számú V.E., Pipacs Büfé. Füstös, lepukkant, 5x5 méteres helyiség a felszínen, néhány túlhasznált asztal és szék, de alapvetően talponálló jellege van. A vendégek többnyire házi főzésű pálinkát fogyasztanak, amit sörrel kísérnek. Kétféle sör kapható. Az egyik a Borsodi, amit Magyarországról importálnak, a másik a Csíki, amely Romániából kerül behozatalra, hihetetlenül olcsó, ennek ellenére fogyasztható, bár az árpaíz erősebben érezhető rajta. Zsíros deszka is kapható, valamint ha valaki nagyon akarja, a pulton lévő mikróban Feri melegszendvicset is készít neki. E fenti helyiséget a város más negyedeinek lakosai is látogatják. A Feri által VIP-nek tekintett személyek azonban tudják, hogy a bódé mögött, a szétrohadt targoncaroncsokon túl – ami a feldolgozott sör szervezetből való ürítésére szolgáló hely is egyben – található egy hátsó helyiség, amely sokkal jobban felszerelt, a különbség egyenesen megdöbbentő. Kívülről egy rozsdás, lyukas fémlemezekből készült tákolmánynak tűnik, ami előtt egy-két részeg, ingerlékeny troll tartózkodik a nap 24 órájában. Akiről tudják, hogy bennfentes, azt beengedik a Bódéba, ahogy e hátsó helyet nevezik. Itt egy lépcső vezet lefelé, mintegy 10 méter hosszan, majd egy 40 wattos égőkkel megvilágított pár méteres folyosó, amely az egykori kazánházból kialakított helyiségbe vezet. Itt van légkondi, minőségibb piák, sült és főtt kaja, valamint Feri barátainak még szállási lehetőség is biztosított a helyiségben. Az egész olyan, mint egy labirintus. Egymásba nyíló apró helyiségek, amelyekből kb. 20 darab lehet. Itt MÁTRIX-csatlakozó is található némelyik helyiségben, és a Mr. Johnsonok is gyakran felbukkannak itt. Állítólag a tulaj teljes neve Rákóczi Ferenc, és a nemzeti királyság híveivel tartja a kapcsolatot országszerte, sőt a határokon túl is.

A Huszártelepi Pusztulat az egykori Huszárlaktanya helyén az iszlám háborúkban berendezett laktanyát ért rakétatámadás következtében vált azzá, ami most is: romhalmazzá. 4-5 évig veszélyes volt a lokális sugárzás. Ma már nem az, de nem sok mindenkinek van kedve odamenni. 1,5-2 méteres gaz nőtte be az épületeket, amelyek nagy része összedőlt, megrongálódott, jóformán használhatatlan. Ennek ellenére kb. 1000 ember él errefelé, többnyire menthetetlen alkoholista mind, széthullott családi háttérrel, jobbára olyanok, akiket valamilyen jogi fortéllyal megszabadítottak lakásuktól, esetleg maguk adták azt el. Csavargók és hajléktalanok hivatalosan nem létezhetnek Nyíregyházán, ezért csak itt húzhatják meg magukat.

A Külső Pusztulat egy vasúti szerencsétlenségnek köszönheti létrejöttét. 2034-ben egy Miskolc felé tartó ammóniaszállítmány – és ki tudja még, mi volt a vagonokban – siklott ki itt, máig tisztázatlan okokból. A lakosságot evakuálták a szétterjedő méreg miatt, ami 95%-ban sikerült is, ám még így is több százan szenvedtek mérgezést. Ezek nagy része meg is halt. A városrész nem is hasonlít a másik két pusztulatra, itt ugyanis egyáltalán nem nő növényzet. Sárgásvörös porhomok borít mindent, a szél időnként még a Belvárosba is elviszi. Ennek ellenére itt is élnek emberek. A Tokaji, Tiszavasvári és a Kerék utca mentén teljesen átlagos szabolcsi állampolgárok laknak. A belsőbb utcákban azonban furcsa dolgokra bukkanhat az ember.

Szabolcs a metahumánok nemzetközi menedéke. Ennek ékes példája Nyíregyháza, amelyben külön városrész épült a metalényeknek. A bevándorló metáknak az állam épített új, modern – ugyanakkor olcsó, és emiatt rossz minőségű – lakótelepeket a 40-es évek második felében. Ekkor épült ki a Westsik Vilmos utcai Derítőtelep és Vízmű környékén Orkváros, tőle északra, Sóstótól nyugatra pedig Ogártelep. A harmadik meta városrész a Tünde utcai pusztulattól délre, a Debreceni út mentén kiépült Mínókert. Errefelé lényeges különbségtétel, hogy valaki ork vagy ogár, troll vagy mínó. Más területeken ennek nem sok jelentősége van, sokszor maga az érintett sem tudja, hogy ő valójában nem egy különösen nagydarab ork, hanem egy ogár.

A beszélt nyelv a magyar, de vannak települések, ahol az ukrán, orosz, ruszin, szlovák, román és a nyugati köztörök nyelvet is beszélik, inkább csak a frissebben érkezett menekültek, mert a régebbiek már egész jól megtanultak magyarul, és az őket befogadó közösség nyelvét beszélik.

A közbiztonság mind Nyíregyházán, mind Szabolcsban kiemelkedően jó. Köszönhető ez annak is, hogy a rendőrség a hadsereg kötelékén belül helyezkedik el, és igen erős a jelenléte. Vagyon elleni bűnözés gyakorlatilag alig létezik, tekintve a közösségi vagyon létét, a rendőrség jelenlétét és a magánvagyon minimális jellegét ez nem is csoda. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények viszont nem ritkák errefelé, különösen az erős felindulásból elkövetettek. Törvények az országban nem léteznek, mivel azokat csak a Magyar Országgyűlés hozhatja – hangoztatja Bocskai, ám ő maga rendeleteket alkot, amik gyakorlatilag törvényként funkcionálnak. Rendelettel vezette be a Magyar Büntetőtörvénykönyv használatát Szabolcsban, és a Vagyoni viszonyok szabályozásáról szóló 21/2045 (VII.18). számú Elnöki Rendelet szabályozza a társadalom gazdasági alapkérdéseit.

Mint az már említésre került, szervezett, nagylétszámú bandák nem léteznek Szabolcsban, a pusztulatok azonban kitermeltek néhány csavargót. Hiába a társadalmi gondoskodás, az alkoholista szülők gyermekei szívesebben vannak távol az otthontól. Ők mindenesetre nem tömörülnek komolyabb csoportokba. „Bandáik” időszakos jellegűek, kis létszámúak és rövid időn belül széthullanak. A legtöbb kiszolgáltatott fiatal kihasználja, hogy 16 évesen garantáltan lakáshoz jut, ha megnősül. Néhányan azonban maradnak, és rövid időn belül jobb esetben a Bujtosi úton végzik, rosszabb esetben a Korányi úti temetőben.

Bankok, hitelintézetek és biztosítótársaságok gyakorlatilag nem léteznek. A Társadalombiztosításról szóló 33/2046 (III.21) számú Elnöki Rendelet a biztosítási tevékenységet állami monopóliumba vonta. Amennyiben egy állampolgárnak hitelre szüksége van egyéni célból – üzleti hitel nincs –, úgy azt az államtól igényelheti. Egyébiránt Szabolcsban papír személyi igazolvány és állampolgársági azonosító van forgalomban. Fémszállal és speciális vegyülettel bevont fényképpel, de mindezen óvintézkedések ellenére ezek hamisításának „nehézségeit” nem kell ecsetelnem. Szóval az igazolvány és az azonosító „kék” és „zöld lap” néven ismeretes. A „Kéken” a delikvens nevén, születési helyén és idején kívül az anyja neve, a lakcím, a családi állapot, a gyerekek száma, a házastárs neve, a személyi szám, az iskolai végzettség, hogy volt-e katona s ha igen, milyen rendfokozatban, ezen kívül a kitüntetések szerepelnek. A „Zöldön” a szokásos személyi adatokon túl a vércsoport, esetleges – külön rendeletben meghatározott körben szabályozott - kórházi beavatkozások időpontja, jellege. Különleges engedélyek – járművezetői engedély a különböző kategóriákhoz, eltiltó rendelkezések – szülői felügyeleti jogtól való eltiltás, meghatározott városrészből való kitiltás, büntetett előéletre való utalás, illetve, hogy nincs-e fegyverviseléstől történt eltiltás hatálya alatt.

Nyíregyháza Belvárosa, a Körúton belüli, és annak környékét magába foglaló zónát tartalmazza. Itt teljes a közművesítés. Hetente kétszer van melegvíz, és egész héten van elektromos áram. A külső kerületekben hetente egyszer van melegvíz, az elektromos áram pedig a hét öt napján érhető el a lakosság számára. A Huszártelepi, a Külső és a Tünde-utcai Ipartelep Pusztulat még ilyen ellátottsággal sem rendelkezik. Az állami épületek ellátása folyamatos. A gázszolgáltatás azonban zökkenőmentes, hála a területen áthaladó földgázvezetékeknek, melyekből Szabolcs vásárolhat, méghozzá méltányos áron, cserébe a vezetékek biztonságát szavatolják. Épp ezért szinte mindenütt gázkonvektorokkal fűtenek. A fenti közműves hiányosságok miatt sokan vásároltak, készítettek maguknak saját, házi áramfejlesztőket, illetve bojlereket. A lakosság egy részének (főleg a trolloknak és orkoknak) azonban nincsenek ilyen igényei, ők megelégszenek azzal az ellátással is, amit az állam biztosít.

Nyíregyháza nem idegenforgalmáról híres, valójában nincs is, ennek ellenére létezik két bérelhető szobákat is tartó intézmény. A Korona, igényesebb, bár eléggé maradi berendezésű szálloda. Az árak alacsonyak és az étel finom, összességében kellemes hely. A másik az Aranyszarvas, amely még olcsóbb, és a kaja is ehető, – ork/troll mércével kifejezetten finom – de azért a csótányokra mindenki vigyázzon.

Olyan zenés szórakozóhely, amelyből nem nézik ki az idegent azonnal, mindössze kettő van. Az egyik a Barbizon, amely egy élőzenével és változatos ital- és étlappal szolgáló vendéglátó helyiség. Ennek az emeleti része az állami krém, a tisztikar törzshelye, de a földszintre bárki betérhet, nem kérdezősködnek tőle. Prominens vendégek számára képzett hölgyek által nyújtott szolgáltatás is igénybevehető. A másik hely a Jereván, amely csendesnek korántsem nevezhető, sőt. Élőzene nincs, de a gépek mindent bírnak. A pia borzalmas, és relatíve drága is, persze még mindig olcsóbb, mint bárhol máshol Magyarországon. Jelentősége, hogy igen sokan megfordulnak errefelé, Bocskai területenkívülisége miatt sok Árnyvadász is – főleg meták – kerestek menedéket errefelé, ehhez persze állampolgárságot kell szerezni, de ez nem lehetetlen. Nos, ez az ő helyük.

A városban két nyilvános közkórház is üzemel, és az ellátás az állampolgárok részére ingyenes, az állam téríti meg. A kórházakba bekerülni azonban nem jelent életbiztosítást, sok a „gyógyíthatatlan beteg”. De előfordul az is, hogy gyógyíthatatlan betegek épülnek fel meglepő módon. Az orvosképzés a Sóstóhegyi kórházban folyik, a gyógyszereket és a gyógyászati segédeszközöket – melyekről a Medicorp gondoskodik – részben a szabolcsi gyárakban állítják elő, és még exportra is jut belőle.

Az ipari termelés egyetlen helyi érdekeltségű vállalat, a Bélteky Művek kezében van, amiről azt híresztelik, hogy kizárólagos állami tulajdonban van, de erről még Bocskai legelszántabb hívei sincsenek teljesen meggyőződve. Székhelye a Luther utcában áll, telepei, üzemei pedig szerte a városban és a megyében. A termelés közlekedési műszerekre, mérőműszer nívókra, páncélozott harcjárművekre, lőfegyverekre, fegyveralkatrészekre, műanyag előállításra, lőszerre, gépjárműabroncsokra, homokkvarcból készített csiszolt optikai lencsékre, ipari alkoholra és dúsított földgázra terjed ki. Ezenkívül élelmiszer- és ruhaipari termékek készülnek, amelyben a helyi, szegényes termést dolgozzák fel. Neve van a szatmári Szilvapálinkának és a Kisüsti Pálinkának is, amely igen nagy népszerűségnek örvend errefelé. Mindezek a termékek a Bélteky Művek jelzésével készülnek Az export Ukrajnába, Lengyelországba és az Erdélyi államokba irányul, a behozatal főleg nyersanyag keletről, és ipari termékek nyugatról. Néhányan úgy gondolják, hogy az egész Bélteky Művek a multik műve, ők tartják fenn az egészet a Bocskaival kötött megállapodás értelmében, amely szerint a kitűnő személyi képzésben részesült szabolcsiak igen jó fizetésért a cégek nyugati biztonsági szolgálatánál dolgoznak, amely még mindig olcsóbb, mint a nyugati személyzet a Bocskainak adott jutalékkal együtt. Bocskai emberei így megismerkedhetnek a legmodernebb technológiákkal is, és ezt kamatoztathatják itthon, már amennyit látnak és értenek belőle.

Ugyanakkor a Medicorp, úgy hírlik, szintén komoly pénzeket fizet a metahumán kísérletekért, a génekért és szervekért. Székhelye a Kálvin tér és a Bethlen Gábor utca sarkán álló hatalmas üveg- és plexipalota. A Sóstói és a Jósa András kórház területén állnak kutatóegységei, gyógyszergyári telepe pedig a Jósavárosban és Tiszavasváriban. Néhány gyógyszertárat és két gyógyászati segédeszköz boltot is üzemeltet Nyíregyházán. Egyiket az Áfonya, másikat az Újszőlő utcában. Legutóbb az a hír röppent fel, hogy afféle tökéletes katona kitenyésztési kísérletek is folyamatban vannak, és a jelentős mínó és ogre lakosság is tulajdonképp ennek köszönhető. Árnyklinikát a városban nem sikerült felkutatnom.

A Medicorpon kívül a másik nyilvánosan is jelenlévő nagyvállalat az EWHiCo, amely mögött sokan ott sejtik a CEH-et, a Saeder-Kruppot, a Fiat konszernt és a LoFiAs-t (Lombard Vasművek). Az EWHiCo előszeretettel toborozza embereit Szabolcsból, állami engedéllyel persze, így az Ukrajnai sztrádán gyakorta hallani magyar szót a Donyec-medencét és a Transzurált a „Nyugattal” összekötő utakon járó szállítmányok kísérői között. Mindkét cég komoly pénzeket – iparűzési adót – fizet Bocskai kincstárába, és még így is megéri nekik az itteni üzlet. Az EWHiCo székháza a Pazonyi úton áll, kirendeltségei pedig az M3 sztráda mentén.

Két bevásárlóközpont is áll Nyíregyházán, az egyik Prior a Bujtosi úti Szabadidőközpont közelében, a másik a Kossuth a Hímesben. Mindkettő állami tulajdon, és sok multicég tart fenn egy árusítóhelyet, üzletkötő kirendeltséget valamelyikben. Mindkettőben van mozi is, ahol általában lejárt jogdíjas filmeket vetítenek.

Léteznek fegyverboltok is, mivel a fegyvertartáshoz Szabolcsban sem szükséges engedély, mindössze az kell hozzá, hogy ne legyen eltiltás alatt az illető. Legolcsóbb és legkönnyebben beszerezhető a helyi gyártmányú B10A, kedvelt nevén Vasököl, de a nagyobb fegyvergyártó cégek is rendelkeznek mintabolttal és lerakattal, vásárlóik szinte kizárólag a tiszti karból kerülnek ki, akik meg tudják fizetni a hi-tech-et is. Az Ares a Hatzel téren, az Aztechnology a Prága utcában tart fenn ilyen boltot. A nem sorozatlövő fegyverekre nem kell tehát fegyvertartási engedély, de regisztrációköteles a vétel. Bemutatod a Kék és Zöld lapodat, leadod a rendelést, és három nap múlva mehetsz a fegyveredért. Senki nem hallott olyan esetről, hogy valaki, aki nem állt eltiltás alatt, ne kapta volna meg igényelt fegyverét. Külföldiek – értsd nem szabolcsi állampolgárok – szintén vásárolhatnak fegyvert Nyíregyházán, de számukra az árak lényegesen magasabbak. Kapnak egy igazolást, ún. „fegyverkiviteli engedélyt”, mely tartalmazza a személyi adatokat, a vásárlás tényét és idejét, valamint a vásárolt fegyvert és lőszert. Ezt a határon le kell adni, és onnantól kezdve a szabolcsi hatóságokat nem érdekli tovább a dolog. Megesik, hogy a sorompó másik oldalán probléma merül fel, ha valakinél fegyver van, de ez már az ő bajuk. Az országba külföldiek fegyveresen csak a szabolcsi konzulátusokon kapható „belépési engedély” birtokában léphetnek be. Természetesen ez is papírból készült: fémszálas, pecsétes lap.

A tömegközlekedés lassú, büdös és borzalmas, de más nincs, taxik nem dolgoznak. Az ütött-kopott buszmatuzsálemek mind magukon viselik az egy-egy húzósabb buli után hazafelé tartó troll fiatalok kézjegyeit. Autókat lehet bérelni, vásárolni azonban a hosszas jogi procedúra és engedélyeztetési eljárás miatt nem érdemes. A helyiek is bérlik őket, amikor nagyritkán szükségük van rá. Elvétve azért látni lehet néhány magánrendszámot viselő autót. A legtöbb a hatalmi elit tagjaié, ezeket kellő tisztelettel kerülik a helybéliek. A külföldi – értsd akár a Magyar Köztársaságot is ezalatt – rendszámú autókat általában megbámulják, rosszabb esetben kiszedik belőle azt, amit arra érdemesnek tartanak. A rend őrei az ilyesmi fölött általában könnyen szemethunynak. Az utcán nem érdemes őrizetlenül hagyni az autókat. Érdemesebb a céges autótárolókban, autótelepeken parkolni velük. Inkább Ilyen központja van a Saeder-Kruppnak a Priorban, autótelepe pedig a Keleti Márton utcában. Rajta kívül más autógyárak is képviseltetik magukat egy kis lerakattal és autótárolóval. Az elárusításon, bérbeadáson és autótároláson kívül mással nemigen foglalkoznak, ezért különösebb érdeklődésre sem tarthatnak számot.

Az ország hivatalos fizetőeszköze, a „turul” árfolyama nem túl stabil, Szabolcson kívül nemigen fogadják el sehol ezt a hagyományos, nyomdai úton előállított papírbankót, a belső forgalomban pedig épp az emiatt érzett sértett büszkeségből nem fogadnak el többnyire másféle fizetőeszközt. Jelenlegi váltóaránya a nujennel körülbelül 100 eladási. Beváltani hivatalosan csakis az állami pénzváltóban lehet Nyíregyházán, az Árpád utcában. Az utcán tehát senkit nem érdemes leszólítani pénzváltási célból. A turulnak váltópénze nincs, de készülnek alumíniumtantuszok, melyek értéke fél, illetve negyed turul.

Érdekes kérdés, hogy a Társasági Tanács rendelkezik-e befolyással Szabolcsban, vagy csak egyes tagjainak van beleszólása az itt folyó ügyekbe? Esetleg riválisai egymásnak? A nevek mások, de ki tudja, mi áll a háttérben. Az EWHiCo tagja a tanácsnak, de elképzelhető, hogy tulajdonosai között a Tanács több tagját is megtalálhatnánk. A CEH-hel látszólag riválisok, mégsem nyírják egymást. A Medicorp viszont nem tagja a Társasági Tanácsnak, ellenben Romániában a Duna-deltában, és Dél-Ukrajnában a Krímben komoly érdekeltségei vannak. A Tanács egyik tagja, a Federated Boeing viszont nem kapott engedélyt Bocskaitól, hogy kísérleteket végezhessen a Lápvidéken. Retorzió mégsem történt. Az erőviszonyok még feltárásra várnak.

Meg kell említenünk, hogy az EWHiCo, a Medicorp és a Bélteky Művek közösen létrehozták az Akácvirág Kkt-t, amely egy nonprofit szervezet – hivatalosan – és a fertőzött, toxikus zónák megtisztítását tűzte ki célul. Nyugati és keleti „természetbarát” tudósok, a helyi lakosság teljes támogatását élvezve küzdenek a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében. A M3 sztráda nyomvonala mentén és a folyók néhány egyéb szakaszán komoly eredményeket értek el. A legmegdöbbentőbb, hogy a napkori méregtelepet is sikerült semlegesíteniük. A rossznyelvek szerint mindössze a mérőműszereket állították el, hogy kedvező eredményeket produkáljanak, és a folyók felső szakasza ugyanolyan szennyezett, a Napkor bomló nehézfémei pedig egyszerűen felezési időt léptek, ezért csökkent a kibocsátás, és került a majdnem tűrhető szintre. Mások szerint a folyók szennyezettségcsökkenése annak a misztikumnak köszönhető, amely az Ecsedi-lápban rejtőzik. Egyesek állítják, hogy egy sárkány lakik ott, de ebben nem sokan hisznek, hiszen a sárkányok már rég megmutatták magukat, ez meg még mindig bujkál. Megint mások szerint a sugárzás nem változott, csak a helybeliek kezdenek el alkalmazkodni a Medicorp által ingyenesen felajánlott – kísérleti –injekciókúra felszedését követően. Jómagam jártam a Kraszna mentén, Mátészalkán, és megdöbbenve tapasztaltam a közel 5 km-es szakaszon a szennyezés nagymértékű csökkenését, és már-már az egészségügyi határértékhez közeledtek a számok.

Egy lápvidéken élő emberrel, a tyukodi mocsárőrrel beszélgettem, aki állítása szerint már kétszer is látta a láp lakóját. Ő mesélt nekem arról, hogy az Ecsedi-lápban nagyon sokáig élt egy sárkány, és csak a Báthory család őse pusztította el az 1300-as évek elején. Ezért vannak sárkánykarmok a Báthoryak címerében, de valójában nem ölte meg. Ezt pedig ékesen bizonyítja az, hogy a féreg most is itt van az Ecsedi-lápban, és a Fényi erdő óvja a kíváncsi szemektől. A vadon előretörése is e sárkány műve lehet. Csak az a kérdés, hogy mit akar. Ezt követően megígérte, hogy másnap magával visz a lápba, de reggelre eltűnt, és azóta sem látta senki.

Mások szerint tulajdonképpen egy nagyhatalmú Földszellem, míg a Jerevánban azt is hallottam, hogy tulajdonképpen a Lúdvércről van szó. A válasz egyelőre ismeretlen.

Fegyveres erőkSzerkesztés

Bocskai hadserege nyugati szemmel nézve nagyrészt elavult technikára épít, ám ezeket gondosan karbantartják, és működőképesek. Az ezen technológiákra alapított helyi fegyvergyártási termékek a leggyakoribbak (lásd alább). Mindamellett léteznek modern, komoly fegyvereik is, de ezeket igyekeznek titokban tartani. Ebben is a jelentéktelenség mögé rejtőznek, nem verik nagy dobra, milyük van. E fegyverek származási helye bizonytalan. Többen az ARES-t sejtik a háttérben, akinek ideális tesztterep a militarista Szabolcs. Tőle bérlik, esetleg lízingelik a prototípusokat, illetve már szériagyártás alatt lévő, de csoportos bevetési tapasztalatokkal még nem rendelkező termékeket. A Bélteky Művek őrsége már komolyabb technikával van ellátva, fegyvereik lényegesen jobbak, mint a hadseregé, de az igazi csúcstechnológia a Medicorp és az EWHiCo őrsége kezében van, és innen vándorol a hadsereg raktáraiba, ha komolyabbakkal szerelik fel őket. A két cégnek van saját, külső származású őrsége is, de csak a központi épületek néhány részén alkalmazzák őket, a többi feladatot szabolcsiak látják el, mint láttuk, az EWHiCo a határokon túl is előszeretettel alkalmazza őket.

Teljes hadállománya a honvédségnek 65.000 fő. Ebből határbiztosítási, rendőri feladatokat 10.000-en látnak el, különböző szerződések révén a cégek külföldi telephelyein, illetve más államok zsoldjában 9-13.000 ember áll. A maradék a tényleges, bevethető haderő, bár a kb. 40.000 főből 15.000 teljesít szolgálatot a ténylegesen harcoló alakulatoknál, a többiek szerelők, felcserek, rendfenntartók, illetve egyéb, kisegítő munkát végeznek. Szervezetileg ez öt hadtestet jelent. A Védelmi Hadtest (rendőr-határőr állomány), a Mobil Hadtest – más nevén „Kinizsi Hadtest” (külföldi szolgálatban állók), valamint a három sorállományú, a Szabolcs Vezér; az Árpád Fejedelem és az Esze Tamás Hadtestek. Mindegyik hadtesten belül léteznek páncélosdandárok, amelyek a később ismertetett hadikészségekkel rendelkeznek. A gépesített-páncélozott lövészalakulatokon kívül a Flotilla és a Légierő fegyvernemek is léteznek. A flotilla légpárnás „Vidrák”-ból és páncélozott motorcsónakokból áll, a légierő telepített légvédelmi rendszerekből, önjáró mobil és félmobil légvédelmi ütegekből, – utóbbiak bunkerekben állomásoznak, és a taktikai információkat fektetett optikai kábelen keresztül kapják – V-madarakból (pontos szám nem ismert, de minimum 8 db.), 5 db MÍG-47 E típusú vadászból és szállítógépekből – elavult helikopterek és két Antonov An 343 Ljudmilla – áll. A legfrissebb információ szerint idén tavasszal az Érkávási repülőtér gyors elfoglalásával épen és sértetlenül sikerült megszerezni a Szilágysomlyói Légierő gerincét képező 4 db. Mirage 2049-es vadászbombázót, valamint egy BAe-Vickers Hurricane -12 ECR vadászt. A fegyverzet és a pótalkatrészek szállításáról állítólag most folynak tárgyalások a gyártócégekkel. Egy betintázott troll legény a Jerevánban váltig bizonygatta, hogy ő meg az ezrede épp ennek az ellentételezésképpen vonul Dijonba a Mirage biztonsági őrségét erősítendő, másfél évre.

Mágikus kapacitásSzerkesztés

Meglehetősen komoly. Többnyire a sámán hagyományok követőire bukkanhatunk, de – érdekes módon – hermetikus képzésben részesültek is felbukkannak, akik mind a nyugati egyetemek ösztöndíjas hallgatói voltak. Felmerül a kérdés, hogyan nyerték el sorozatban a kétségtelenül tehetséges szabolcsi ifjak ezen ösztöndíjakat?

Az Ecsedi-láp a mágikus aktivitás fő gócpontja, de léte maga is titok, rendkívül kevesen tudnak róla. Vannak olyan vélemények is, hogy az egész Szabolcsi Állam és Bocskai is a Láp Ura befolyása alatt áll. A terjeszkedő politika célja is az volt szerintük, hogy a Szernye mocsárt és az Ecsedi-lápot egyesíthesse. Bizonyosat nem tudunk.

MATRIXSzerkesztés

Ha valahol nem létezik kiépített MATRIX, az Szabolcs. Az adatokat elszeparált gépeken kezelik, vagy papíron. Kuznyecov parancsnoktól származik az alábbi anekdota:

„ A múlt század hetvenes éveiben az asztronautika úttörői találkoztak a problémával, hogy az űrben, gravitáció híján, nem működik a golyóstoll, és így nem egykönnyű dolog a mérési adatokat rögzíteni, és vázlatokat készíteni. Az amerikaiak dollármilliókat öltek egy projectbe, amely három év alatt előállt a megoldással, egy olyan tollal, amelyre nem volt hatással a gravitáció, a magas, vagy rendkívül alacsony hőmérséklet, törhetetlen volt, könnyen kezelhető, és a tinta sem folyt ki belőle soha…az oroszok ceruzát használtak.”

Szóval az esetleges behatolások ellen úgy védekeznek, hogy nincs hol behatolni. Nyilvántartásaik is kartotékjellegűek, a számítógépeik között pedig nincs összeköttetés. Az adatátvitel szó szerint lábmunkát jelent. Ettől függetlenül létezik MATRIX-szolgáltatás a lakosság számára, ellenőrzött és nyilvántartott formában. Az állami gépek nincsenek a rendszerbe léptetve, már ez a nagy titkolózás is kíváncsiságot ébreszthet egyesekben.

A cégek azonban, még a Bélteky Művek is csatlakozik a rendszerhez, a kereskedelem e nélkül lehetetlen. A védelmük azonban elég jó, mivel rendkívül kevés behatolási pontot hagynak, és azok adatátviteli sebessége is alacsony. Oda összpontosítják a figyelmet a behatolások ellen. Dekás ismerőseim szerint ez roppant kellemetlen, mert a HUB-ban ők egy jóval nagyobb sávszélességen tevékenykedő JG, netán rendszergazda ellen kénytelenek harcolni. A két multi tradicionális védelmet alkalmaz. JG-ket a kényes pontokra, és áttekinthető, könnyen követhető és ellenőrizhető rendszert. A Bélteky Művek rendszere valamivel bonyolultabb, így könnyebb benne lavírozni, de bejutni nem könnyű a kevés belépési pont miatt. Bent csak olcsóbb, régi típusú Jelenlét Gátlók vannak. Mindez azonban csak álca egy ismerősöm szerint, aki a mesterségesen bonyolult rendszer mögött egy álcázott, titkos rendszert sejt, és ebbe igyekszik bejutni, bár már felfigyeltek rá állítása szerint, és azonnal módosítottak néhány helyen. Több pénz van itt, mint azt gondolnánk.

Az állami gépeken, a B.M.-et nem számítva, nincs MÁTRIX rendszer. Ha azokból akarsz adatokat, akkor magát a gépet kell megszerezned, az meg nem túl könnyű, és elég feltűnő is ráadásul.

A helyi fegyvergyártásról mindenképp szólnunk kell, mivel a Szabolcsi Honvédség gerincét e termékek képezik, továbbá a B.M. szállít belőle Székelyföldre, a Kárpáti grófságba, Karpatszkajába, a sztyeppi nomádoknak, a Krímbe, Ukrajnába, Lengyelországba, Litvániába és Észtországba is. A helyi fegyvergyártás természetesen a helyi igényekhez igazodik elsősorban. Az alap a múlt század végén nagy piaci sikert arató nyírbátori gyártású és fejlesztésű, nagyteljesítményű lövészfegyvercsalád, a Gepárd gyártása volt. E nagy kaliberű és lőtávolságú fegyvert a Svéd és a Török Hadsereg is rendszeresítette. A törököknél éles bevetésen is kitűnően szerepelt, előbb a kurd felkelés idején, majd az arab támadáskor. A török vereség után több fegyver az arabok kezére került, akik lekoppintották a rettegett fegyvert, aminek lövedékeitől nem sok minden védte meg azt, aki a célkereszt rossz oldalán áll. A muszlim háborúkban az osztrák Steyr is megvásárolta a licenszet és gyártotta a fegyver újabb típusait. Később a Heckler und Koch az egész védjegyet és a termelési jogot megvásárolta, így a termelés helyben egy időre leállt, de a tervezőbrigádot a B.M.-nek sikerült összeszednie, és a jelenlegi szabolcsi lőfegyverek zömét ez az agytröszt tervezte.

LőfegyverekSzerkesztés

Valamennyi fegyvertípust a helyi adottságoknak megfelelően Trollokra tervezték. Humánoknak meglehetősen ormótlanok és nehezek. Mindazonáltal megbízható és igen ellenálló, már-már elpusztíthatatlan fegyverek ezek.

Nehézpisztolyok:

Automata puska:

Gránát:

A nyersanyagokat a fegyverekhez részben a Magyar Köztársaságból, a Hunsteel Rt. Diósgyőri Acélművéből, részben Drakula Kárpáti grófságának Marossény-Borgói fémüzeméből kerül beszerzésre. Más alkatrészeket helyben gyártanak.

Jelentősebb személyiségekSzerkesztés

Nem sokat tudunk róluk. Életük, múltjuk titok. Bocskai Istvánról több újdonságot nem tudunk mi sem elmondani, mint amit eddig megtettünk, illetve ami a Kisteréz Katalin interjú óta közismert, ezért lássuk a többieket.

Annyit tudtam meg róluk, hogy ők építették ki a Béleky Művek MATRIX-hálózatát, és ma is irányítják azt. Egy informátorom szerint Mufe az EWHiCo-nak is dolgozott/dolgozik. Érdekes, miként az is, hogy erről a két emberről mennyire lehetetlen bármit is megtudni.

StatisztikaSzerkesztés

Szabad Szabolcsország.

  • Államforma: Köztársaság
  • Főváros: Nyíregyháza
  • Köztársasági elnök:
  • Miniszterelnök:
  • GDP (Összes):
  • GDP (Egy főre jutó):
  • Pénznem: Euro (EUR), Forint (HUF), Nujen (Y)
  • Időzóna: CET (UTC+1)
  • Nyári időszámítás: CEST (UTC+2)
  • Lakosság: 440.000 fő, a visszaszerzett területeken 60.000.
  • Fajok:
    • Ork: 34% ebből:
      • igazi Ork 25%
      • Ogre 9%
    • Troll: 29% ebből:
      • igazi Troll 20%
      • Mínó 9%
    • Humán: 22%
    • Tünde: 9%
    • Törp: 5%
  • Egyéb: 1%
  • RASZtalan lakosság:
  • Létminimum alatt élők:
  • Vállalati környezetben élők:
  • Oktatás:
    • 12 év alatti:
    • Középiskolai végzettség:
    • Főiskolai végzettség:
    • Egyetemi végzettség:
  • Nyelv(ek):
    • Magyar
    • Angol
    • Cigány
    • Német
    • Orosz
    • Szlovák
    • Horvát
    • Szerb
    • Lengyel
    • Örmény
    • Román
    • Bolgár
  • Kisebbségek:
    • Roma
    • Német
    • Szlovák
    • Horvát
    • Szerb
    • Lengyel
    • Örmény
    • Román
    • Bolgár
    • Görög
    • Szlovén
    • Ruszin
    • Ukrán
    • Zsidó
    • Orosz
    • Arab
    • Kínai
    • Kurd
    • Afrikai
  • Vallás(ok):
    • Római katolikus
    • Iszlám
    • Református
    • Evangélikus
    • Görög katolikus
    • Baptista
    • Izraelita
    • Felekezeten kívüli
    • Lúdvérc
    • Turáni
    • Egyéb
  • Kórházak:
  • Erőszakos Bűncselekmények aránya:<b>
  • <b>Internet TLD: .hu
  • Nemzetközi gépkocsijel: H


Képviselt cégekSzerkesztés

E három cég komoly telephelyekkel rendelkezik és fejlesztéssel is foglalkozik. Más cégek jelenléte nem számottevő, részben a multiellenes politika miatt – ami lehet, hogy csak frázis – de a felvevőpiac korlátozott volta miatt is. Viszonylag kis forgalmat bonyolítanak le Szabolcsban, ezért nem érdekük a fejlesztés, terjeszkedés. Ilyenek a Saeder-Krupp, az Ares, az Aztechnology, Fiat, Fuchi, Renraku, Mitshuma, Shiawase, SuHoKa, Renault, IEG. Az Ares egyes feltételezések szerint szintén pénzeli a medicorpos Tökéletes Katona Projectet, de erre igazából bizonyíték nincs.


Kánási László (KLM) és Küzmös Imre (Himilkó): Kelet Árnyai

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.